Blog

A rendeleti kormányzás mindennapjainkat érintő kérdései

Behajtás alatt lévő tartozások esetén is érvényesíthető-e a fizetési szüneteltetés?

A hitelmoratórium szabályai nem érintik a letiltásokat, mivel a fizetési haladék csak fennálló hitelszerződésekre vonatkozik. Azok a hitelszerződések, amelyeket már felmondtak, vagy követeléskezelőnek átadtak, vagy végrehajtás alatt vannak, jogilag már nem állnak fenn, mert a tartozást a bank már egy összegben követeli, ezért végrehajtási eljárást indított a behajtásra, amelynek egyik lehetséges módja a letiltás munkabérből. Ugyanakkor a végrehajtási eljárások nem álltak le, csupán a járványhelyzethez igazodtak. Az 57/2020. sz. kormányrendelet többnyire a személyes érintkezés elkerülése érdekében korlátozta a végrehajtási eljárásokat (pl. nem lehet helyszíni eljárást, vagy végrehajtói kézbesítést lefolytatni). A letiltás nem esik ebbe körbe, a kormányrendelet nem tartalmaz eltérő szabályokra vonatkozó rendelkezéseket, ezért a letiltással kapcsolatban a végrehajtók az általános szabályok szerint járnak el, kivéve, ha a végrehajtási eljárás adóvégrehajtás, mivel az adóvégrehajtások a veszélyhelyzet megszűnéséig szünetelnek.

Lehet-e ebben az időszakban kilakoltatni bárkit (pl. ha nem tudja fizetni a bérleti díjat, vagy eladják az ingatlant, ahol él)?

A felek között fennálló bérleti jogviszonyokkal kapcsolatban a Kormány nem hozott rendeleti többletszabályokat, tehát e körben is az általános szabályok irányadóak, így a felek között fennálló bérleti szerződés és a Lakástörvény rendelkezései az irányadóak a felmondásra. Ha bérlő nem tud fizetni, és a felmondást követően is az ingatlanban marad, a bérbeadónak kiürítési pert szükséges indítania, és csak ezt követően, bírósági ítélet birtokában lehet a bérlővel szemben végrehajtási eljárást kezdeményezni. Ha a bérleti szerződést (vagy a kiürítésre vonatkozó rendelkezéseket) közjegyző előtt közokiratba foglalták, a bérbeadónak nem szükséges kiürítési pert indítania, a végrehajtási eljárás megindítható a közokirat alapján. Az 57/2020. sz. kormányrendelet viszont úgy rendelkezik, hogy "Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet." Tehát a végrehajtási eljárás megindítható, de a veszélyhelyzet megszűnéséig a kilakoltatás elkerülhető, viszont az követően foganatosítható. Az ingatlan eladása jogszabály szerint nem érinti a fennálló bérleti szerződés rendelkezéseit, a bérlet felmondására ez esetben is a bérleti szerződés rendelkezései és a Lakástörvény az irányadóak.

A munkaadónak kell-e biztosítania a home office-hoz szükséges eszközöket?

A Munka Törvénykönyvéről 2012. évi I. törvény 51. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató köteles - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Tehát ha a munkaszerződés nem rendelkezik másképp, az otthoni munkavégzés feltételeit is a munkáltató köteles biztosítani (és költségeit viselni), ha azok egyébként nem állnak fenn. Ha fennállnak, akkor is a munkáltató köteles viselni a költségeit (telefon, internet).

A gyerektartás fizetése is szüneteltethető ebben az időszakban?

A moratórium csak a fennálló hitelszerződések fizetési kötelezettségeire vonatkozik, bírósági ítélet vagy bíróság által jóváhagyott egyezség alapján meghatározott fizetési kötelezettséget (mint pl. a gyermektartási díj) nem érint. A gyermektartásdíj megfizetésére továbbra is az arról rendelkező bírósági ítélet vagy megállapodás az irányadó.

Kötelező-e a gyermek láthatás, ha az egyik szülő veszélyeztetett állapotban van?

A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. sz. kormányrendelet kifejezetten alapos indokként jelöli meg a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlását, így ugyan a Kormány rendeletben nem korlátozta a láthatási jogokat, de ha az egyik szülő oldalán egészségügyi kockázat merül fel, a személyes kapcsolattartás szünetel. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:182. § alapján a szülőknek az ilyen felmerülő akadályokról tájékoztatniuk kell egymást, és az elmaradt láthatást a kijárási korlátozás megszűnését követő 6 hónapon belül pótolni kell.

Ha úgy gondolom, hogy valaki megszegi a kijárási korlátozásokat, mit tehetek? Feljelenthetem?

A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. sz. kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a kijárási korlátozás megszegése szabálysértésnek minősül, és elkövetése esetén az elkövető 5.000 forinttól 500.000 forintig terjedő összeghatárig büntethető. Szabálysértés feljelentésre is indulhat, azonban a feljelentésnek legalább tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését, továbbá, az eljárás alá vont személy ismert személyi adatait.

Elutazhatok-e egy másik városba autóvásárlás céljából?

Ebben a kérdésben szintén a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. sz. kormányrendelet rendelkezéseit kell megvizsgálni. A rendelet nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy alapos indoknak minősül-e egy gépjármű megvásárlása a lakhelyelhagyásra. Abból lehet kiindulni, hogy a nem napi fogyasztási cikkek vásárlása tekintetében akkor történik alapos indokkal a lakhelyelhagyás, ha a vásárlás a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen. Tehát ha a vevőnek nincs autója, de az a munkájához, pénzkeresetéhez nélkülözhetetlen, vagy van, de az nem használható és egyúttal nem is javítható, a lakhelyelhagyás alapos indokkal történhet, ha elutazik autót vásárolni. Alapos indok lehet az is, ha gépjárművek értékesítésével üzletszerűen foglalkozik. Azért, hogy egy új autót vegyen magáncélra a meglévő mellé, vagy lecserélje egy újabb modellre, már nem számíthat alapos indoknak. Hozzátenném, hogy ez az értelmezés inkább logikai következtetésen alapszik, mivel a kijárási korlátozásra kialakult joggyakorlat még nem kellően kiterjedt.

📞+36304572289

📧drszalai@drszalailegal.hu

Kapcsolatfelvétel

Jogvélemény / ajánlatkérés

Az adatok elküldését követően telefonon, vagy e-mailben felvesszük veled a kapcsolatot, és egy előzetes jogvélemény keretében tájékoztatunk a hasonló ügyek szokásos menetéről és a már ismert várható költségekről. A kapcsolatfelvétel, első konzultáció és előzetes jogvélemény díjmentes, anyagi kötelezettséget nem jelent.